2007. december 15., szombat

Mauri show, vitorlázás és egy hosszú éjszaka


Mivel péntek este megint kissé elhúzódott elég nehezen ment a kelés szombat reggel. De muszáj volt megerőltetnem magam, mert 10:30-ra a múzeumban kellett lennem, mert meg akartam nézni a hírem mauri show-t, amit ott adnak elő. Ez a produkció sokkal informatívabb volt mint, amit Rotoroán láttam. Bemutattak mauri fegyvereket használat közben, megmutatták a mauri játékokat és persze a tradicionális mauri énekek és táncok sem marathattak ki a programból. A műsor megnéztem ég, a múzeum azon részeit, amire tegnap már nem jutott időm. A múzeumból kikötőbe mentem, mert délután kettőkor indult a vitorlásom, ami elvitt egy órás „sétahajókázásra”. Azért, hogy a dolog kicsit izgalmasabb legyen a dolog a legénység kiválasztott néhány embert az utasok közül, akik segíthettek a vitorlák felvonásában. Szerencsémre engem is kiválasztottak, így felvonhattam életem első vitorláját J. Nagyon megtetszett a vitorlázás, lehet hogy érdemes lenne komolyabban is elkezdeni foglalkozni vele. Délután ötkor, találkoztam megint Jackkel meg a barátnőjével. (úgy tűnik néhány nap alatt eléggé összebarátkoztunk). Mivel a lakótársaim megint sokáig dolgoztak megbeszéltük, hogy este elmegyünk valahová. Jack megkérdezte, hogy esetleg nem szeretnék magamnak is egy helyes ázsiai partnert az estére, de udvariasan visszautasítottam az ajánlatát.
Este fél kilencre beszéltük meg a találkozót egy elegáns szálloda szalonjába. Előtte még hazamentem, hogy felvegyek valami elegánsabb cuccot, meg hogy lerakjam a kamerát. Sajnos annyit elidőztem, hogy negyed órát sikerült elkésnem. Mikor megérkeztem Jack már ott volt és kifejezett kérésem ellenére nekem is beszervezett estére egy randit. Sőt nem is egy hanem két kínai huszonéves lányt szerzett valahonnan. Az egyik valahonnét belső Kínából származhatott, ahol az öltözködés terén van még mit bepótolni. Szegény lány már most úgy nézett ki mint egy nyugdíjas. A másik a fiatalabb viszont egy igazi tajvani egzotikus szépség volt. Az ázsiaiak általában nem az esetem de be kell látnom, hogy azért köztük is akad egy-két szemre való;-). Hiába mondtam Jacknak, hogy van barátnőm, ez nem gátolta meg abban, hogy beszervezze ezeket a lányokat, gondoltam beszélgető partnereknek jók lesznek, így legelább megismerhetem egy kicsit jobban az ázsiai kultúrát. Az estét a szálloda kávézójában kezdtük egy finom forró csokival, majd a szálloda szórakozó helyén folytattuk. Jack jóvoltából ott már egy sör is legurult és kezdtem egész jól érezni magam. Ezen a szórakozó helyen is volt egy két furcsa figura. Az átlag közönség úgy húsz és harminc év közötti fiatal volt, de ötvenesek is előfordultak. Éppen egy pop zenére táncolunk, mikor oldalra pillantok és legnagyobb megdöbbenésemre látom, hogy egy hetven éves néni mély dekoltázzsal ott rázza mellettem. Nincs nekem semmi bajom, az idősekkel, de azért kicsit meredek volt. Éjfél körül meguntuk a helyett és elindultunk a belvárosban másik szórakozó helyet keresni. A jobb klubbok elött hosszú sorban kígyóztak az emberek, hogy bejussanak. Általában az a legjobb hely ahol a leghosszabb a sor. Jack rámutatott a leghosszabb sorra és közölte, hogy oda menjünk be. Elindult a bejárat felé mi meg követtük. De nem ált be a sorba, hanem egyből a kidobókhoz ment oda a kapuba. A két nagy szekrény egyből kezet nyújtott neki, pár percig kedélyesen elbeszélgettek (közben nem is kell mondanom, hogy a sor állt), majd szétnyílt a kidobók sorfala és már bent is voltunk.
Ez a hely már kicsit más volt. Kemény techno és szinte csak fiatalok. Legurítottunk egy-két Red Bullt és elkeztünk mi is táncolni. Nagyon furcsa volt de valahogy azt vettem észre, hogy Jack meg a barátnője sem lóg ki egyáltalán a közönségből. Egy pillanatra kimentem a mosdóba, mire visszajöttem Jackék valahova eltűntek csak a fiatalabb kínai lány maradt itt egyedül és látom, hogy két hatalmas kigyúrt arc próbálkozik nála, de nem viccelek egyenként 120 kilósak minimum. Szegény lányon láttam, hogy nagyon meg van szeppenve, de nem mer semmit csinálni. Gondoltam most aztán benne vagyunk a tutiba. Erőt vettem magamon és odatáncoltam a lányhoz ő egyből betáncolt mögém. Úgy hogy én kerültem a két hústorony és közé. Kicsit féltem, hogy ennek nem lesz jó vége, a mikor a két fickó észrevette, hogy a lány velem van egy elnézés kérés után lassan továbbtáncoltak. Nagyon meglepődtem. Olyan normálisan viselkedett még ez e két nagydarab kigyúrt fickó is, amire otthoni tapasztalatokból kiindulva tényleg nem számítottam. Aztán előkerültek Jackék is és megint átmentünk egy másik helyre. Ott is pacsizás a kidobókkal, persze soron kívüli bemenet. Ezen a helyen kellemes nagy bőrfotelek voltak jót lehetett pihenni rajtuk, de a zene sajnos rossz volt, úgyhogy Jack kitalálta, hogy menjünk inkább le a tengerpartra ott is tud egy jó helyet. Tíz perc sétával már lentis voltunk a parton. Egy igen elegáns hely volt, ahova mentünk. A kikötőben elbámészkodtam és lemaradtam egy kicsit tőlük, de láttam hová mentek be. Épp, hogy csak bementek mikor én is odaértem. Ahogy akarok bemenni a biztonsági őr megállít, hogy nem vagyok eléggé elegáns így nem engedhet be. Ránéztem és megkérdeztem, hogy komolyan beszél és erre fapofával visszaválaszolt, hogy halálosan komolyam. Gondoltam, akkor ezt buktam nem kéne tovább firtatni a dolgot, jobb addig menni amíg a saját lábamon megyek. Csak annyit kértem tőle, hogy legalább hagy mondjam meg a barátaimnak, akik épp előttem mentek be, hogy nem tudok bejönni. Erre a marcona kidobó rám nézet és megkérdezte, azok a barátaim, akik legutoljára bementek? Egy egyszerű igennel feleltem. A csávó egyből félreállt az ajtóból és csak annyit mondott udvarias hangon, hogy legközelebb legyek szíves kicsit elegánsabban felöltözni. Nem tudom, hogy félt, hogy ha én nem mehetek be akkor a többiek is eljönnek a helyről vagy valami másért lett egyik pillanatról a másikra egy marcona gorillából udvarias fiatalember…
Hajnali fél négyig voltunk azon a helyen. Mire hazaértem már nagyon fáradt voltam, alig vártam, hogy az beugorhassak az ágyba.
Vasárnap délután keltünk. (A lakótársaim reggel fél hat körül értek haza). Összepakoltam a dolgaimat, megebédeltem. Még beszélgettünk egy kicsit. Ők fél hét körül elmentek itthonról én még befejezem a blogom írását aztán megyek ki a reptérre és irány Szingapúr…
Posted by Picasa

Nincsenek megjegyzések: