Ma a híres Blue Mountains-ba mentünk kirándulni. A jegyünkre az volt írva, hogy reggel 7:40-kor van a becsekkelés a buszhoz - mert szervezet egynapos buszos túrán vettünk részt - mi úgy gondoltuk, hogy olyan háromnegyed 8 környékére elég lesz odaérni, hogy szép kényelmesen beszáljunk. 7:43-kor - már csak néhány sarokra voltunk a találkahelytől - csöng a Kinga telefonja és a busz soförje azért hívott fel minket mert már három perce elindult és hogy hívjuk fel az irodát, hogy találjanak ki nekünk valamit. Az utazási iroda néhány sarokra volt ugyhogy inkább gyorsan személyesen beszaladtunk, hogy tisztázzuk mi is történt. Az irodában kiderült, hogy valójában a 7:40 a végső indulási idő volt nem a becsekkelés...Szerencsénkre a busz még a városban több helyen is megált, hogy felvegyen utasokat, így rohanva meg tömegközlekedéssel de sikrült átérnünk a város másik végébe a turistabusz utolsó megállójába.
A busz út körülbelül másfél órás volt mire megérkeztünk a Blue Mountains nemzeti parkba. Az elénktárüló látvány gyönyörü volt. Egy kicsit a Grand Canyon-hoz hasonló táj csak sokkal több növényzettel. A hegyek által körbevett medencében sűrű esőerdő bújt meg. A távolabbi hegyek kissé kékes szürkés szinekben tetszettek magas páratartalom és az állandóan párolgó eukaliptusz olaj hatása miatt - erről is kapta a Blue Montains nevet.
Ez egyik megállónk során szem- és fúltanui lehettünk egy igazi aboriginal benszülött különleges "folk lore" bemutatójának. Egy kis aprópénzért még mellé is ülhettem néhány kép erejéig.
Az utunkat ezután egy gondola renceren keresztűl az esőerdőben gyalog folytattuk. Hihetetlen, hogy alig egy órára a forró Sydney-től egy hűvös esőerdőbne barangolhatunk.

A nemzeti parkot a túravezetőnk bumeráng bemutatója után egy katamaránnal hagytuk el, ami a hegyekből a folyón keresztűl visszahozott minket a Sydney öbölbe...